2023. május 12-én este Bardócz Attila 2010-es délkelet-ázsiai utazásáról láthattuk képeket diavetítés segítségével.

Mesélt röviden az odautazásukról, amelyet hawaii barátnőjével egy soknemzetiségű csoportban tettek meg. Mivel akkoriban még nagyon kevés volt arrafelé a turista, bátrak voltak és szállást csak a helyszínen foglaltak. Attila bemutatta a hagyományos és a modern thai építészetet. Láthattunk gazdagon díszített régi palotákat, harang vagy gúla alakú, chedinek nevezett hatalmas, aranyozott buddhista sztúpákat, valamint kőfaragványokban rendkívül gazdag, templomokhoz vagy kolostorokhoz tartozó, kúpos kőtornyokat, vagyis phrangokat, illetve ezek ötvözetét. Egy-egy ilyen torony alatt jó eséllyel egy buddhista szent is nyugszik. A templomokat belül gyönyörű régi festmények és domborművek díszítik, középen pedig ott ül (néha fekszik) a hatalmas aranyozott, ritkán jádekőből faragott Buddha-szobor. Némelyik thai templom vörös téglából épült és gyönyörű elefánt, oroszlán- és egyéb külső szobrait utólag faragták ki a téglákból.

A világutazónk idomított elefánton imbolygó kirándulást tett a tigrises, sötét dzsungelben. Sziklákról lezuhogó magas és gyönyörű fátyolszerű vízeséseket is láthattunk. Attila természetesen helyi ételeket is evett, banánlevélből tésztát evőpálcikával, de bátran megkóstolta az előtte megsütött nagy madárpókot is. A Mekong-folyamon áthajóztak a szomszéd országba. Laosz egy szerényebb kis hegyvidéki ország. Itt is vannak nagyon szép, ősrégi templomok, kolostorok. Harmadik legnagyobb városa – magas zöld hegyek övezte sík völgyben, ligetek közt szétszórva – akkorka lehet, mint Tiszakécske. Volt, aki először hallott az animista hmongokról, akiket a magát kommunistának mondó hatalom még ma is üldöz, mert részt vettek a vietnámi háborúban az amerikaiak oldalán. Békés etnikum, de nem hagyták magukat fotózni.

A harmadik meglátogatott ország Kambodzsa volt. Az ország életekben és kulturálisan rendkívül sokat szenvedett a ’70-es években Pol Pot „kommunista” rémuralma idején. Az utazók megnézték az emlékmúzeumot, a több millió áldozat fotójával és koponyáikkal. Kambodzsában lassan újjáépülnek a templomok, az egykor lerombolt iskolák, kórházak. Itt is gyönyörűen művelt rizsföldek, legelésző bivalyok, dolgos emberek, buja őserdők fogadják az embert. Attiláék csónakos kirándulást tettek a naplemente vörös fényeiben a széles Mekongon. Három nap alatt a felét sem tudták bejárni a világörökség Angkor 30 km²-es középkori főváros majmok lakta épületeit, templomait. A majmok szemtelenül Attilát pécézték ki, fölszaladtak a hátára. A még lassú pusztulásában is fenséges Angkorvat templomváros phrangjainak utánozhatatlan hangulata mindenkit magával ragadott. A hatalmas fikuszfák sok helyütt ránőttek az ősi épületekre, gyökereikkel behálózva, sőt összefogva azokat. Az égi táncosnők, az apszarák mintha tényleg táncoltak volna a délutáni fényben. Mindhárom országban nagyon barátságosak, segítőkészek voltak az emberek, nem akarták átverni a turistákat.