A könyvtár története
A felújított Városi Könyvtárat március 18-án ünnepélyes keretek között adták át.
A 3 szintes, összesen 349 m2 alapterületű épület korábban zsinagóga volt, amit 1909-ben építettek. A könyvtár 2008. január elsejétől az Arany János Művelődési Központ szervezeti egységeként működött tovább, Tiszakécske Város Képviselő-testülete határozata alapján. Az egyesített intézmény neve Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár lett. A több alkalommal történt felújítások során nemcsak kívülről, hanem belülről is megszépült az épület. A mai könyvtár épületén mindössze a bejárat mellett falba épített Mózesi kőtábla emlékeztet korábbi rendeltetésére. Az épület homlokzatán még egy nagy, és egy kisebb márványtábla került elhelyezésre. A nagyobb táblán 130 név sorakozik, akik a fasizmus áldozatai voltak, a kisebb táblán pedig az első világháborúban elesett zsidó katonák neve szerepel.
Tiszakécske főterén 1969-ben a községi pártbizottság és a tömegszervezetek székházának az építése folyt, amiben az alsó szinten helyet kapott a községi könyvtár is. 1970 áprilisában elfoglalhatta új helyét, a községi Tanács közel másfél milliós költséggel felépített új pártházának a földszintjén.
1955-ben új időszak kezdődött a könyvtár történelmében. Az elkövetkezendő években a községi Tanács felügyelete alatt működött, fenntartásáról pedig a Tanács a községi költségvetés keretein belül gondoskodott.
1953 augusztusában kezdte meg működését a tiszakécskei Községi Népkönyvtár, ami először a kultúrotthonban kapott helyet 6 hónapig, ami a hajdani Geffert házban működött 1962-ig. A kecskeméti Megyei Könyvtár teljes fennhatósága alá tartozott. Az épület ma felújítva óvodaként üzemel.